Costa del Sol január közepén

Nagy örömünkre sikerült álomszerű árakat találni egy télből tavaszba irányuló utazásra, így kerültünk hát január közepén az 5-15-40 centis hóesés elől spanyolország szárazföldi részének legdélebbi vidékére, andalúziába, azon belül is a costa del sol középső-nyugati részére, malaga és marbella közé, egy szűk egyhetes (egészen pontosan 5 napos) pihenésre.

Most először volt ilyen, hogy 'kiléptem' picit a télből - ha nem is a nyárba, de a tavaszba mindenképpen. Nem volt kicsi az élmény...a 16-18-22 fok, a zöld táj (aminek oka nem csak a 'tavasz-ság' hanem az örökzöldek 90% körül aránya), a sokféle virág (a virágzó kála, mandulafa, mezei növények, vagy éppen muskátli) januárban számunkra eléggé unikális látvány volt. A városokban csak úgy, szőrmentén, az út mellett és a járdákon tucatszámra megtalálható, érett gyümölcsökkel roskadozó narancs, mandarin és citromfák, a repkedő fecskék, a kifejezetten erővel, hatással rendelkező napsütés már önmagában garantálta volna az élményt. még valószínűleg akkor is, ha egy egyébként ingerszegény környezet fogadja az embert. na de nagyon nem olyan fogadott...

Az persze nem lepett meg, h a spanyol emberek kedvesek, mosolygósak és segítőkészek (szinte mindenfelé ezt tapasztalom, ahogy ki van írva a magyarország vége tábla..de hozzáteszem, talán egyre többször itthon is). az már annál inkább, h mennyire a hazaihoz hasonlóak az árak, hogy nem megterhelőbb beszerezni ezt-azt, mint otthon.

Nekem adódott gondom a közlekedésnél: a táblák imitt-amott hiányosak, és sokszor következetlenül vannak kihelyezve. ez persze térképpel/gps-szel nem akkora baj, de én megszoktam, h úgy közlekedem, h itthon felkészülök, megnézegetem, h mi-merre-hány méter, és ott helyben már csak táblázom. no, ez itt nem ment, kellett a segédeszköz.:))

Először pár szó a repülésekről: odaúton, már pesten összeismerkedés placival, akivel tök jól elbeszéltük az időt még crl-en is (ő crl-en át utazott, csak éppen bcn felé tartott), minden more or less pontosan indult, vagy legalábbis érkezett. agp-n csápra érkezés, persze onnan is indulás. nekem fura volt agp-n a szeku (azóta már bcn-ben is megtapasztaltam ezt, úgy tűnik ez spanyol sajátosság lehet): nem voltak görgők. nekünk kellett az egymásra rakott dobozokat elvenni, egy asztalnál belerámolni, majd megfogni a dobozt, elvinni az x-ray-ig és abba beledugni. :D agp jó nagy reptér, gyalogoltunk vagy tíz percet a kapuig. csomagellenőrzés kőkemény, fizetés jó pár embernél-ezt azonban zokszó nélkül tették.

Hazafelé nem volt problémamentes az út, esett a hó crl-en, így hhn-be divertáltunk. onnan busszal mentünk crl-be (induláskor megállapítottam, h arrafelé sem sokkal okosabbak az emberek: 3 busz indult belgiumba, amit meg is mondott a szervező kis hölgy. jött kettő, azon eszeveszett tülekedés. már éppen nekiindultam volna én is, h ezek szerint nem lesz harmadik busz, csak lemaradtam erről az infóról, mikor begördült a kérdéses kocsi is-amin összvissz. huszan utaztunk...:) ), ami egy mintegy négy és fél órás séta volt...szerencsére éppen odaértünk még időben, h elérjük a délutáni pesti gépet (vagyis, közülük az egyiket: vicces azért, h negyedórás különbséggel indult pestre a két ultra low-cost..:). sőt, még arra is maradt idő, h megtekintsem az egyik legviccesebb reklámplakátot, miszerint:

'Charleroi, the biggest metropolis in Vallonia' :D (aki járt már ott, tudja, hogy ez miért vicces.. :)),

és konstatáljam, hogy mindkét pesti gépen lesz vagy 3/4 ház.

Mindenesetre, nagy megnyugvás volt, h ezt a divertet különösen baj (plusz egy éj vhol, új repjegy veszett drágán, stb...) nélkül megúsztuk-pedig a jegy foglaláskor nem tetszett annyira a tény, h nyolc órát kell várni crl-en, utólag azonban ez nem kicsi szerencse volt.

Nem szoktam a szállást külön kiemelni, hiszen annyiféle ízlés, kinek mi és mennyire fontos, de ezt most érdemes. ez volt:

https://www.diamondresorts.com/Los-Amigos-Beach-Club

Klasszikus spanyolos turistakomplexum, három medence, külön supermercato és étterem. mi a létező legkisebb apartmant béreltünk, mely 43 m2-es volt, ez azért már sokat elárul..:) két lcd tévé, dvd, mosó- és mosogatógép, mindenféle egyéb konyhai feszilitik, kifejezetten tágas terasz...és mindezt éjszakánként 15 euróért (2 főre), bookingon secret deal-ként (igaz, azóta láttam, hogy a honlapjukon márc. 31-ig lehet egy hetet 99 fontért foglalni, ami nagyságrendileg ugyanaz az ár. Not bad...és ami még fontos: köszönöm a tippet kurtis olvtársnak.  :)

Vágjunk akkor bele. Elsőként nem is lehet más, mint malaga. kiinduló és végpontunk, a costa del sol fővárosa. bő félmilliós város, azonban a látnivalók nagy része egy helyen összpontosul, így tömegközlekedés igénybevétele nélkül is bejárható (mi kocsit béreltünk, amit még ingyenes zónában raktunk le és onnan séta-így láthattuk a zebrán a lámpában a figurát, mely picit másképp működött, mint amerre én eddig jártam: zöldnél nem csak a megszokott gyalogló figura volt, hanem e figura mozgott is-ilyen van másutt is persze. ez viszont, ahogy közeledett a pirosra váltás, elkezdte szedegetni a lépteit, majd a végén már szaladt. :) ).

Malagában impressive a mór erődítmény, melyből andalúziában és egyáltalán dél-spanyolországban akad még jó néhány. talán ennél izgalmasabb elhelyezkedésű is.

izgalmas viszont a katedrális, mely a világ legnagyobb templomai között van, és egyik csúcsát építkezés közben abbahagyták (úgy néz ki, ez afféle spanyol hagyomány.:D).

picasso malagában született, így persze látogatható a szülőháza, és kiállítás is működik (nem ugyanott, ez két hely).

Amit azonban én Malagán a legjobban ajánlok, az a kikötő melletti út közötti/széli park, a Paseo del Parque. Szubtrópusi, trópusi sétányról van szó, elképesztő mennyiségű és fajtájú, na és kinézetű pálmákkal, eukaliptusszal, és még ezer és ezer fajjal. Nem vagyok egy kertésztípus, de nagyon király volt itt sétálgatni, egy padra leülni, a kikötőt és a tengert kémleni.

Következő állomásunk egy kisváros, álora. útikönyvek nem nagyon említik (vagy én nem találtam rá), pedig egy misét megér. olyannyira meg, h számunkra ez a kisváros volt a csúcs ebben a pár napban.

Egyrészt az odaút is kellemes, sárga virágos, virágzó mandulafás, olivafás rétek és hegyoldalak keretezik az utat (na és persze a kihagyhatatlan narancs- és citromligetek), mely ha nem is erősen de annál egyértelműbben felfelé halad. álorának van sok fehér háza (ahogy az andalúziában 'szokás'), egy erődítménye, mely mint olyan, ugye legfelül van, ergo biztosítja az elsőrangú kilátást a környező hegyekre, a nagy sebességű vasút viaduktjára, még a tengerre is talán.

Aztán vannak még a városnak keskeny utcái (parkolás kizárólag a város szélén, de legalább ingyen), és egy kicsi, de annál élőbb főtere, olyan étkezőkkel, melyek eleve elrendelés-szerűen az utcákra lettek tervezve. úgy értem, nincs vagy csak picike a belső terük: minek is lenne, ha télen is simán lehet kint lenni? szinte csak mikor esik, akkor kell, h valami védett helyre húzódhassanak. :)

chorro gorge: klasszikusan az a hely, mely fotók alapján nem igazán felmérhető. a guadalhorce nevű folyó egyik sziklaszorosa ez, magassága néhol a 400(!) métert is elérheti...valahol félúton egy vasúti viadukt is áthalad rajta, emelve a helyszín lélegzetelállító mivoltát...

tényleg döbbenetes. nem beszélve az oldalán végigfutó, ma már teljesen járhatatlan gyalogjárdáról (el caminito del rey- a király utacskája), melyen való végigsétálás évtizedeken át a legextrémebb kihívások közé tartozott (gondoljunk bele, száz méter magasságban egy kb. 1 méter széles betonsáv, 90%-ban szakadozott vagy egyáltalán nem lévő korláttal... (erről egyébként számtalan fotó és video van a neten, érdemes megkeresni, hátborzongató).

Ha elhagyjuk e folyóvölgyet, akkor hamarosan három mesterséges tóhoz jutunk, álomszép smaragzöld vízzel, zöldellő fákkal, a tavakon picike szigetekkel. picit megpihenni, élvezni a tavaszt nincs is jobb hely ennél-főként nem januárban..:)

mijas egy picike, a tengeri üdülőkomplexumoktól nem messze (de már a hegyekben) található kis falu, mely így télen király, nyáron azonban már erősen túlzsúfolt lehet (mondjuk ez igaz az egész térségre, már ami engem illet). onnan gondolom ezt egyrészt, h olvastam :) másrészt, h érződik mindenhonnan, h már a turizmusból élnek: szamaragolási lehetőség szamárháton és kocsiban, szamár mögött; szuvenírbolt-erdő, kajáldák széles sora. viszont most nincs teltház, így lehet andalogni, megnézni a természetesen saját történettel és fantasztikus kilátással rendelkező 'vártemplom'-szerűséget, és e templom és a bikaviadal aréna között húzódó kertet, mely újra csak tavaszi virágpompában volt.

 

ugye állandó 'poén' forrás, h Ronda nagyon szép, elsütöm akkor ezt most én is. :) bár ez így nem igaz, mert a 150-200 méter magas sziklafalra épült városra az, hogy 'szép', elég óvatos jellemzés... Különösen ami a központját, az új híd névre hallgató jó 200 éves hidat és környezetét illeti. méghozzá nem csak horizontálisan, hanem ezúttal vertikálisan is: a mélység, a szurdok amit átível sztem minden látogatót megérint. igaz ez akkor is, ha a híd jobb, és akkor is, ha a bal oldaláról nézünk lefelé és körbe, és akkor is ha vállalja az ember a nagyságrendileg 4-500 méteres sétát lefelé (és majd ugye vissza..), és lentről néz felfelé. őrület, aki a costa del sol-ra utazik ezt a helyszínt semmiféleképpen se mulassza el!

mielőtt elhagynám rondát, írok pár szót az oda vezető útról, érdemes rá ugyanis: kellemes pineafenyők és olivaligetek között hol emelkedik, hol süllyed az út (azért többnyire emelkedik:)) , hogy idővel átadják helyüket a sierra nieves óriási kőszikláinak. van benne valami görögországra emlékeztető, ami számomra mindenképpen azt jelenti, hogy e tájék maga a kellemes érzés a lelkemben.

említést tennék még egy újabb kisvárosról, ojen-ről, mely marbella felett található.

hófehér, domboldalba épült település, barátságos, keskeny kis andalgókkal, igazi mediterrán főtérrel, pici templommal, melynek egyik falára futónövényként mennek rá az egymás mellé telepített (és gyümölcsüktől roskadozó) citromfák. 

remek kajáldát fogtunk ki itt, picit már a falu szélén, a főút mellett. kaptunk ajándék tapasokat, vmiféle gyümölcsös cherry-szerűséget, és egy elsőrangú, abszolút ott készített, a serpenyőből tálalt paellat (utóbbit már nem ajándékba természetesen :D). tulaj odaült az asztalunkhoz, és csak társalog, társalog, cseppet sem zavarja, h nem beszél angolul egyáltalán. de franciául igen, így megoldja a dolgot: hoz egy francia-angol szótárt, és amit nem értünk meg a finger-langauge-ből azt megkeresi a szótárban. :D

megkoronázta ezt a napot ez a csodás hangulatú település, na és e remek konyha.

azt a napot egyébként, amikor nem hittük volna reggel, hogy bárhová is el fogunk menni: valami elképesztő erejű zivatar volt, azt hiszem ilyesmi lehet a trópusi vihar-de, legalább már ilyet is láttam.:) a pálmafák konkrétan vízszintes helyzetbe kerültek, majd onnan hirtelen újra vízszintbe, csak éppen a másik oldalra. Közben a víz csak pörög-forog, szinte le sem ér a földre. Ami pedig tovább emelte a dolog unikumát, hogy közben pedig egyáltalán nem volt hideg!

természetesen ejtek pár szót marbella-ról is, mely a costa del sol legtrendibb települése, tömve csúcs járgányokkal, csúcs csajokkal, és csúcs árakkal-főleg, ami a jachtkikötőt illeti. érdekes kirándulás volt ez is nagyon, marbella is erősen ajánlott hely-már ami a megtekintését illeti, ugyanis itt megszállni nem tartozik a legjobb ár/érték arányú dolgok közé. :)

Módfelett érdekes kirándulás volt ez az út a télből a tavaszba, fantasztikus volt tapasztalni tájakat, ahol egészen mást jelent a tél, mint nálunk-na és feltöltődésnek sem volt utolsó. a táj, az emberek, a tapasztalt árak mind-mind előrevetítik, hogy ha minden jól alakulna, ide muszáj lesz visszatérni még egyszer...

pár infó: autóbérlés a malagacar.com-tól. abszolút ajánlott, korrekt bánásmód, a kértnél nagyobb autót is kaptunk, és az 5 napra 30 euróba került, és még egyszer ekkora összeg volt a nullázó biztosítás.

repülés: bud-crl ryanair, crl-agp ryanair, agp-crl (ami ugye hhn lett) ryanair, crl-bud wizz air. odaúton a menetrendek szerinti átszállási idő 2 óra 50 perc volt, visszafelé pedig 8 óra (lett volna).