Délen, a már Északon - Macedóniában. 3: Bitola, Pelister Nemzeti Park, Mariovo-térség ('19 október)

Nem olyan rég írtam meg a 2018 májusi macedóniai út beszámolóját. Na, ennek elkészítése során megjött a kedvem az ország felfedezésének folytatására, így most októberben ismét itt töltöttem egy hosszú hétvégét - ám most, a nyugati részek után, délnek vettem az irányt. 

A korábbi macedón beszámolók: itt (első rész) és itt (második rész) érhetők el.

A bázis Prilep, ami egy álmos, néhol keleties hangulatú kisváros, kevés számottevő látnivalóval. Van park, van egy kisebb (és elsősorban szakadt) bazár, egy középkori óratorony..és kb. ennyi. Illetve, a külső részén, illetve a környékén jó pár monostor, melyek között van teljesen romos, van nagyon is működő, és a kettő véglet között minden állapotban - gondoltam mindezt a felkészülés során, mikor kitaláltam, hogy ez a városka lesz a központ. Igazából a valóság is ez, de picit azért árnyalnám. Például nagyon nem álmos. Esténként tök komoly élet van, korzózás, vendéglőzés nagy erőkkel. Szól a (helyi) zene, mindenhol nézik a Vardar kézi meccsét, és speciális vonzalmat éreznek az élénk, színes...monumentumokhoz. Kifejezetten jó hangulatú a központ, egy (itt kissé indokolatlan) Jesolo-jellegű turistacucc keveredik közel-keleti és rendszerváltás kori közép-európai hangulattal.

Tovább

Nyugaton, a már Északon - Macedóniában. 2: Ohrid, Sv. Neum, Galicica Nemzeti Park ('18 május)

Első rész Matka-kanyonnal, Mavrovo Nemzeti Parkkal itt.

Egy későbbi, újabb macedón út pedig itt.

Ohrid. Macedónia legismertebb városa és környéke a hatalmas, itt-ott szinte tengerszerű tóval, melyen Albániával osztozik az ország. Van amúgy nemzetközi reptere is, még a Wiz Air is használja, pl. Bécsből közvetlenül is el lehet jutni ide.

 

Tovább

Nyugaton, a már Északon - Macedóniában. 1: Matka kanyon, Mavrovo Nemzeti Park, Galicsnik, Gari, Debar-tó ('18 május)

Második rész Ohriddal, St. Neummal, Galicica nemzeti parkkal itt. 
Egy későbbi, újabb macedón út pedig itt.

A pár héttel korábbi szarajevói út után kipróbáltunk a barátaimmal egy másik balkáni célpontot is, az itthon gyakorlatilag csak onnan ismert Macedóniát, hogy akik autóval mennek Görögországba, azok átutaznak rajta. Pedig ennél sokkal többet érdemelne. Igaz, az odautazó szempontjából nem rossz ez, mert így egy nagyrészt még érintetlen területet fedezhet fel. Persze a helyiek nézőpontjából más lehet a helyzet, hiszen egy láthatóan is szegény országról van szó, és kevés kitörési pont látszik egyelőre. Talán most, a névváltozás után, ha tényleg megnyílik az út számukra az Unió felé (update: a görögök után most a bolgárok nehezítik a dolgot, nehezményezve, hogy a macedónok önálló nyelvként gondolnak a bolgárhoz valóban meglehetősen hasonlító nyelvükre).

Egyébként érdekes szerintem, hogy a magyar nyelv mennyire ügyesen 'kezelte' e névvitát a görög és a macedón fél között. Ugye a probléma az az, hogy van egy makedón görög tartomány is, mely névadója az egykori ókori nép, ahonnan Nagy Sándor is származik, és ezzel a görög nemzeti érzés egyik bázisát is adja. Mindeközben a volt legdélebbi jugoszláv tagköztársaságban élők is makedónoknak mondják ugye magukat, a bolgárhoz tehát nagyon hasonló (sokak szerint annak egyik dialektusának felfogható), szláv nyelvük ellenére. Na ezt oldotta meg a mi nyelvünk leleményesen: a szláv ország Macedónia, a görög tartomány Makedónia. 

 

Egy hosszú hétvégét töltöttünk az országban, autót helyi erőtől bérelve (cseppet sem olcsón egyébként: 141 euró volt a négy napra, igaz, önrészmentesen, egy vadiúj Opel Corsa járt ezért az árért), és azzal fedeztük fel az országnak a nyugati részét. Szkopjét mondjuk pont nem; a Grujevszki-féle balkán-barokk nem vonzott annyira, illetve elég is volt belőle annyi, amennyit akkor láttunk, amikor a reptérről az autókölcsönző belvárosi irodájához mentünk, mert bankkártyával csak ott lehetett fizetni.

Nagyon kemény egyébként. :) Nem mondom, hogy nem érdemes megnézni, tényleg ritka az ilyen világszerte is; meg azért van itt (albán) bazár is, pici óváros is... Mégis így elsőre inkább a vidéki látnivalókat választottuk. 

 

Legelőbb is a főváros abszolút vonzáskörzetében lévő Matka-kanyont. Ez olyan a szkopjeiknek, mint mondjuk a Normafa a budapestieknek. 'BKV'-busz is jár ki (nagy nehezen meg is tud fordulni a keskeny, a végén már igencsak szedett-vedett utacskán...), és rengeteg helybéli. Szombaton feltétlenül.

 

Tovább